Alapszabály

A KÉK ERNYŐ – EGYESÜLETEK A BALATONÉRT ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. A szövetség adatai

1. A szövetség neve: Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért

2. A szövetség rövidített elnevezése: Kék Ernyő

3. A szövetség székhelye: 8623 Balatonföldvár, Balatonszentgyörgyi út 98.

4. A szövetség alapító tagjainak nevét, székhelyét és képviselőjét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

5. A szövetség honlapjának címe: www.kekernyo.hu

II. A szövetség célja, tevékenysége

1. A szövetség célja:

a. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a Balaton és vízgyűjtő területe környezeti, természeti, épített, kulturális és közösségi értékeinek védelme, képviselete, az élő, élhető és éltető Balatonért;

b. a Balaton, mint önálló entitás érdekeinek megismertetése, képviselete, érvényre juttatása, jogi személyiségének elismertetése

c. a Balaton megőrzése a jelen és a jövő nemzedékek számára

2. A szövetség tevékenysége: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Balaton és vízgyűjtő területe vonatkozásában:

a. a természet- és környezetvédelmi kezdeményezések támogatása

b. országos/területi/helyi döntésekkel kapcsolatosan a lakosság véleményének megismerése, saját álláspont kialakítása, képviselete és mindezek megismertetése a döntéshozókkal;

c. a fenntartható jóllét elősegítése, ösztönzése, helyreállítása és megőrzése, ennek érdekében együttműködés az állami és helyi önkormányzati szervekkel, hatóságokkal, szakmai és más civil szervezetekkel;

d. fellépés – jogi vagy egyéb civil eszközökkel – a jóllétet akadályozó vagy a Balaton élővilágának biztonságát negatívan befolyásoló behatásokkal szemben

e. a természet- és környezetkárosító hatások elleni közösségi fellépés támogatása;

f. a lakosság, a gazdasági szereplők, a jogalkotók és jogalkalmazók környezettudatos gondolkodásra és területhasználatra ösztönzése egyebek között kampányok szervezésével, kiadványok, hírlevél készítésével terjesztésével, hírlevélküldéssel és programok, rendezvények szervezésével

g. a tagok együttműködésének ösztönzése és koordinálása, szükség szerint a közös fellépés szervezése, lebonyolítása

h. a tagok közötti hatékony információ- és tapasztalatcsere előmozdítása, az ennek megvalósulását biztosító rendszerek kialakítása és fenntartása

A szövetség a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, átlátható és elszámoltatható módon.

III. A szövetség működésére vonatkozó általános szabályok

1. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. Tagdíj

1. A szövetség tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 30.000,-Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig kell a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

A szövetség megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles a szövetség házipénztárába vagy a szövetség bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V. A tagság

1. A szövetség olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet. A szövetség tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a szövetség célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2. A szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, amely a szövetséget anyagilag támogatja. A pártoló tag a szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, de vezető tisztségviselővé nem választható.

3. A szövetség tiszteletbeli tagja lehet minden olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, aki vagy amely az egyesületet célkitűzéseinek megvalósításához rendkívüli módon, kiemelkedő mértékben hozzájárult. A tiszteletbeli tag vagyoni hozzájárulás teljesítésére nem köteles, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, de vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tagot a szövetség tagjai valamennyi tag egyhangú szavazatával választják meg.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

1. A szövetségi tagság az alapításkor a szövetség nyilvántartásba vételével keletkezik. A szövetség megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag a szövetség elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy szövetségi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag a törvényes képviselő mellett, illetve helyett meghatalmazott képviselővel is képviseltetheti magát. Az ülésen a tagkizárási napirendi pontnál az az elnökségi tag, aki a kizárást kezdeményező vagy a kizárással érintett tagszervezet természetes személy tagja tanácskozási joggal vesz részt, de – érintettsége okán – nem szavazhat, és őt a határozatképesség megállapításakor is figyelmen kívül kell hagyni. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal, valamint döntéséről a többi tagot is tájékoztatja.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a szövetség közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli

közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII. A tagok jogai

1. A szövetség tagja jogosult:

a./ a szövetség tevékenységében részt venni

b./ a szövetség szolgáltatásait igénybe venni

A szövetség tagja – képviselőjén keresztül – jogosult:

a./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

b./ a szövetség irataiba betekintetni

c./ arra, hogy a szövetség tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

e./ az elnökség rendes ülésén az általa előzetesen benyújtott és az elnök által jóváhagyott kérelem alapján a meghatározott napirendi pont tárgyalásán részt venni

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát törvényes képviselője helyett meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. Amennyiben egy tagszervezet törvényes képviselője egy másik tagszervezet törvényes képviselőjének ad meghatalmazást, úgy a meghatalmazás és annak meghatalmazott általi elfogadása email formájában – külön-külön emailben – is megadható a közgyűlés kezdete előtt legkésőbb 3 (három) órával az elnökség tagjainak megküldött emaillel.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX. A tagok kötelezettségei

1. A szövetség tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását. Részvételével elősegíti a szövetség tevékenységé.

b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles a szövetség alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles székhelyének, továbbá képviselője lakcímének megváltozását az adatváltozást követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

e./ Köteles a Szövetség jó hírnevét megőrizni

X. A szövetség szervei

1. A szövetség szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelőbizottság

A Közgyűlés

2. A közgyűlés a szövetség döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) a szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottsági tag megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi szövetségi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítést az email megküldésétől számított 48 órán belül vélelmezni kell.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A tagok elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával is részt vehetnek a személyes jelenlétre összehívott közgyűlésen, jelenlétükre és szavazásukra az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartott közgyűlés szabályai megfelelően alkalmazandók.

A közgyűlés elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával is megtartható, mely esetben a tagok videókonferencia tartására alkalmas eszközök igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A tagok képviselőinek egyértelmű azonosítását és a tagok közötti folyamatos, kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítását erre alkalmas számítógépes alkalmazások (pl: Zoom, Teams, Google Meet, stb.) segítségével kell megoldani. Az elektronikus hírközlő eszközök segítségével részt vevő tagok esetében a jelenlétet és a szavazást a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető köteles figyelemmel kísérni.

Az elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával tartott közgyűlésre az általános szabályok vonatkoznak az alábbi eltérésekkel: – a meghívónak tartalmaznia kell az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz megnevezését és a csatlakozáshoz szükséges kódot, azonosítót vagy aktív linket, – az ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek, – ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

A közgyűlési meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül az összehívás szabályainál rögzített igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyszerű hozzájárul.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ a szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ a szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c./ a szövetség céljainak elérése veszélybe került,

d./ a tagok legalább 1/10-e a napirend és a határozati javaslatok szövegszerű megjelölésével ezt írásban kéri. Az a./ b./ és c./ esetben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szövetség megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) a szövetség nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott érdemi nyilatkozatokat és az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A szövetség alapszabályának módosításához, a szövetség egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az elnökség a szövetség 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja maximum 5 év határozott időtartamra. A közgyűlés a tisztségviselők megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja.

A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

g./ természetes személy vezető tisztségviselő esetén a természetes személy tagszervezeti tagságának megszűnésével, illetve tagszervezete szövetségi tagságának megszűnésével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor – indokolás nélkül – visszahívhatja. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. A szövetség vezető tisztségviselői:

A szövetség elnöke: ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, anyja neve, lakóhelye)

Az elnökség tagjai: ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye) ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye) ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye) ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye)

A szövetség törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. A bankszámla feletti rendelkezés joga az elnökség bármely két tagját együttesen illeti meg.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ a szövetség napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ a szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és a szövetség szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ a szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ a szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ a szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén atörvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül a Szövetség működése vonatkozásában: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá az elnökségi tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy az email a megküldését jövető 48. órában kézbesítettnek minősül.

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóhoz csatolt előterjesztésekben

legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a szövetség székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az elnökségi ülés elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával is megtartható, mely esetben a tagok videókonferencia tartására alkalmas eszközök igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A tagok egyértelmű azonosítását és a tagok közötti folyamatos, kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítását erre alkalmas számítógépes alkalmazások (pl: Zoom, Teams, Google Meet, stb.) segítségével kell megoldani. Az elektronikus hírközlő eszközök segítségével részt vevő tagok esetében a jelenlétet és a szavazást a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető köteles figyelemmel kísérni.

Az elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával tartott elnökségi ülésre az általános szabályok vonatkoznak az alábbi eltérésekkel: – a meghívónak tartalmaznia kell az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz megnevezését és a csatlakozáshoz szükséges kódot, azonosítót vagy aktív linket, – az ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek, – ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

19. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Három elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét) illetve szükség esetén a határozat végrehajtására kijelölt személy vagy szervezeti egység megnevezését, határidőt, és a végrehajtáshoz rendelt forrás meghatározását.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság a szövetség 3 felügyelőbizottsági tagból álló felügyelő szerve. Dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.

21. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás:

a/ visszahívással;

b/ lemondással;

c/ a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d/ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f/ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,

g./ természetes személy felügyelőbizottsági tag esetén a természetes személy tagszervezeti tagságának megszűnésével, illetve tagszervezete szövetségi tagságának megszűnésével.

A közgyűlés a megválasztással azonos eljárással bármikor – indokolás nélkül – dönthet a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról. A visszahívásról a közgyűlés az általános szabályok szerint dönt. A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

22. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. [Ptk. 3:26. § (2)]

A felügyelő szerv tagja a szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv tagja kötelezően vesz részt a vezető szerv ülésén, ha jogszabály így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

23. A felügyelőbizottság tagjai:

A felügyelőbizottság elnöke: ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye)

A felügyelőbizottság további tagjai: ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye) ………………………………………… (név, székhely, nevében eljáró természetes személy neve, lakóhelye)

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a szövetség ügyvezetésétől (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

24. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik: – az ügyvezetés ellenőrzése a szövetség érdekeinek megóvása céljából; – a szövetség működésének, gazdálkodásának ellenőrzése, – a közgyűlés összehívása, amennyiben a tagok erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 30 napon

belül további 30 napon belüli időpontra az elnökség a közgyűlést nem hívta össze.

A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása során – annak érdekében – a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

25. A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

26. A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább kettő alkalommal, lehetőség szerint 6 havonta tarja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy az email a megküldését jövető 48. órában kézbesítettnek minősül.

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

A felügyelőbizottság ülése elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával is megtartható, mely esetben a tagok videókonferencia tartására alkalmas eszközök igénybevételével is részt vehetnek a közgyűlésen. A tagok egyértelmű azonosítását és a tagok közötti folyamatos, kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítását erre alkalmas számítógépes alkalmazások (pl: Zoom, Teams, Google Meet, stb.) segítségével kell megoldani. Az elektronikus hírközlő eszközök segítségével részt vevő tagok esetében a jelenlétet és a szavazást a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető köteles figyelemmel kísérni.

Az elektronikus hírközlési eszközök alkalmazásával tartott ülésre az általános szabályok vonatkoznak az alábbi eltérésekkel: – a meghívónak tartalmaznia kell az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz megnevezését és a csatlakozáshoz szükséges kódot, azonosítót vagy aktív linket, – az ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek, – ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

27. A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

28. A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

X. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: ………………………………, …. év. …………………….. hó …… napján

aláírás

Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma:

Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma:

(Alakuló ülés tartása esetén az alapszabályban kijelölt képviselő(k) írja alá, a képviseleti jog gyakorlásnak módjához igazodóan önállóan vagy képviselőtársával együttesen. Ha alakuló ülés tartására nem került sor, akkor valamennyi alapító tagnak alá kell írnia az alapszabályt, mert az egységes akaratelhatározás ebben nyilvánul meg. Mindkét esetben az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!)